A prop-kereskedési ipar egyértelmű átmeneti ponton van. A modell, amely néhány évvel ezelőtt főként a kereskedők kézi értékelésén, egyszerű kockázati kritériumokon és klasszikus diszkrecionális stratégiákon alapult, egyre gyorsabban halad az automatizálás és az adatelemzés felé. Ez a változás nem véletlen – mind a vállalatok közötti növekvő verseny, mind a kereskedőválasztás hatékonyságának javítására irányuló nyomás következménye. Az előző rendszer viszonylag egyszerű volt: a kereskedő átment az ellenőrzési szakaszon, kapott egy számlát, és főként pénzügyi eredmények és határok megsértése alapján értékelték. Azonban a műveletek méretének és a résztvevők számának növekedésével egy ilyen modell már nem elegendő. Az olyan példák, mint az 1cft, azt mutatják, hogy az iparág jövője nem annyira magára a végeredményre épül, hanem inkább a kereskedő viselkedésének elemzésén az idővel.
Automatizáld a kereskedői értékelést
Az iparág egyik leglátványosabb trendje az egyszerű szabályokról az automatizált értékelési rendszerekre való áttérés. Ahelyett, hogy csak a végső pénzügyi eredményt elemezné, egy prop kereskedési cég egyre inkább figyelembe veszi a kereskedő viselkedésének teljes profilját: a pozíció kezelésének módját, a veszteségekre adott reakciót, az eredmények volatilitásától vagy a stratégia végrehajtásának következetességét.
Az automatizálás lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy egyszerre több ezer számlát elemezzenek, és olyan következtetéseket vonjanak le, amelyek korábban a manuális elemzés hatókörén kívül estek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy kereskedőt nemcsak az alapján értékelik, hogy „keres-e”, hanem azt is, hogyan keres. A kereskedési stílus ugyanolyan fontossá válik, mint maga az eredmény, néha még fontosabb. Sok piaci szereplő számára ez alapvető filozófiai változás.
Az olyan modellek, mint az 1cft , már most is előrelépést mutatnak a részletesebb adatelemzés felé. Az automatizált rendszerek képesek felismerni olyan viselkedéseket, amelyek statisztikailag a jövőbeni szabályzatsértésekhez vezetnek, még akkor is, ha a jelenlegi eredmény pozitív. A cég szemszögéből ez hatalmas előny – lehetővé teszi, hogy korlátozd a kockázatot, mielőtt az megvalósulna.
A kereskedők számára ez azonban új valóságot jelent. Nem elég, ha „beilleszkedünk a határokba”. Bármilyen eltérés az ismétlődő mintától kockázati jelként sorolható. Ebben a kontextusban az 1cft vélemények egyre inkább magukra a korlátokra hívják fel a figyelmet, hanem az algoritmikus viselkedésértékelés növekvő szerepére.
Az automatizálás erősíti az információs aszimmetriát is. Egy kereskedő nem mindig tudja, mely elemeit elemzik a stílusának, és hogyan értékelik őket. Ez azt jelenti, hogy a jövőbeli pro-kereskedéshez még több folyamattudatosságot igényel, nem csak piaci ismereteket. A következő években két terület fog kulcsszerepet játszani: a kereskedők értékelésének automatizálása és a mesterséges intelligencia alkalmazása a kereskedési stratégiákban. Ők azok, akik alakítják az új egyensúlyt a vállalatok és a kereskedők között.
Az MI szerepe a stratégiákban
A közelgő változások második pillére a mesterséges intelligencia növekvő szerepe magukban a kereskedési stratégiákban. Az MI már nem csak nagy alapok és intézmények hatásköre – fokozatosan behatol a prop kereskedés világába is. Ez mind a döntéstámogató eszközökre, mind a teljes félautomata rendszerekre vonatkozik.
A befektetők szempontjából, akik befektetőket finanszíroznak, az MI-nek két felhasználási lehetősége van. Először is, hatalmas mennyiségű piaci és viselkedési adat elemzésében segít. Másodszor, lehetővé teszi, hogy azonosítsd azokat a kereskedőket, akiknek kereskedési stílusa a leginkább kompatibilis a kockázati modellhez. Ez lehetőséget ad a pro-kereskedési cégnek, hogy adatok alapján döntsön, ne csak eredmények alapján.
A kereskedők számára az MI egyre inkább optimalizálási eszközzé válik, de egyben kihívást is jelent. Az algoritmusan támogatott stratégiák általában stabilabbak, de kevésbé rugalmasak. Egy prop környezetben, ahol az ismétlés és az alacsony volatilitás fontos, ez előnyt jelenthet. Ugyanakkor a belépési küszöb is növekszik – egy független kereskedőnek versenyeznie kell olyan megoldásokkal, amelyek egyre közelebb kerülnek az intézményi megoldásokhoz.
Az olyan modellekben, mint az 1cft, az MI szerepe a jövőben megváltoztathatja a „jó kereskedő” definícióját. Ahelyett, hogy valós időben hozna döntéseket, egyre inkább a rendszerkezelő felügyeli a folyamatot és reagál az eltérésekre. A klasszikus, intuitív kereskedés egyre inkább a folyamatirányítás javára veszíti jelentőségét.
Ez a változás egy szélesebb iparági trend része. A prop kereskedés a szabványosítás, automatizálás és algoritmusok felé halad. Azok a kereskedők, akik nem alkalmazkodnak ehhez a valósághoz, a piac szélén találhatják magukat – függetlenül a korábbi teljesítménytől.
Változások a kifizetési modelleken
Az egyik legvalószínűbb változási irány a prop kereskedési iparban a kifizetési modellek módosítása. Eddig a formális feltételek teljesülése utáni egyszerű nyereségelosztáson alapuló megközelítés érvényesült. Azonban az automatizálás és az adatelemzés fejlődésével az ilyen rendszer egyre kevésbé hatékony a kereskedőket finanszírozó vállalatok szempontjából.
Egyre több jel van arra, hogy egy prop kereskedési cég nemcsak a pénzügyi eredménytől, hanem a kereskedési folyamat minőségétől is függ a kifizetésektől. Ez azt jelenti, hogy a kereskedő profitot termelhet, és továbbra is korlátozott hozzáférése van kifizetésekhez, ha a stílusát túl kockázatosnak vagy ingatagságnak tartják. A gyakorlatban a kifizetés már nem egyszerű jutalom az eredményért, hanem a kockázatkezelési rendszer egyik elemevé válik.
Olyan modellekben, mint az 1cft, már észrevehető a trend bejelentése. A kifizetési struktúrák időbeli eloszlással terjedhetnek, további kritériumoktól függően vagy a konkrét kockázati paraméterek fenntartásának feltételei szerint is eloszthatók. Ez azt jelenti, hogy az eredmények hosszú távú következetességének fontossága az egyszeri, magas profitok rovására növekszik.
A vállalatok szemszögéből ez logikus lépés. A kereskedési párti vállalat célja a folyamatok stabilizálása és a véletlenszerűség csökkentése. A kereskedő szemszögéből ez azonban egy újabb hangsúlyváltást jelent: a „pénzkeresésről” a „modell-következetességre” irányul. Ebben a kontextusban az 1cft értékelések egyre inkább azt mutatják, hogy egyre fontosabb, hogy megértsük a kifizetések szabályait, valamint magát a kereskedési stratégiát.
Hosszú távon a kifizetések megkülönböztetése is lehetséges a kereskedő profiljától függően. Néhányat magasabb profitrész jutalmaz a stabilitásért, mások pedig több tőkéhez jutalnak, de kevesebb rugalmasság rovására. Ez egy újabb lépés a szegmentáció felé, amely megváltoztatja az egész pro-kereskedési modell értelmezését.
Lehetséges módosítások
Az iparág jövőjét alakító második fontos tényező a lehetséges szabályozás. Bár jelenleg a prop kereskedés nagyrészt a pénzügyi felügyelet klasszikus keretein kívül működik, a növekvő működési méret és a szabályozók érdeklődése változásokhoz vezethet ezen a területen. Nem kell teljes szabályozás formájában működniük, de még a részleges átláthatósági követelmények is jelentős hatással lehetnek a piacra.
Az egyik legvalószínűbb forgatókönyv az információs kötelezettségek bevezetése. Egy prop kereskedési cégnek lehet , hogy világosabban kommunikálja a kockázatokat, a visszavonási szabályokat és a kapcsolat jogi státuszát a kereskedővel. Az ilyen változások nem korlátoznák közvetlenül az aktivitást, de csökkentenék az információs aszimmetriát, amely ma az egyik fő konfliktusforrás.
Az olyan modellekben, mint az 1cft, a szabályozások arra is vonatkozhatnak, hogyan jelennek meg a marketingajánlatok. Az egyszerű narratívák csökkentése az „könnyű tőke” vagy a „stabil kifizetések” miatt a vállalatokat arra kényszerítené, hogy reálisabban írják le üzleti modelljüket. Az iparág számára ez egy lépés a érettség felé, bár egyes entitások számára ez versenyszerű kihívás is lenne.
Nem zárható ki, hogy közvetett szabályozások alakulnak ki a közvetítők és infrastruktúra-szolgáltatók felügyelete miatt. Bár a kereskedő hivatalosan nem a bróker ügyfele, a szabályozási környezet változásai közvetve módosíthatják az üzemeltetési modelleket. Ilyen helyzetben a pro-kereskedési cégnek alkalmazkodnia kell az új valóságokhoz, a kereskedőknek pedig alkalmazkodniuk kell a játék megváltozott szabályaihoz.
Érdemes megjegyezni, hogy a szabályozás nem feltétlenül jelenti a rugalmasság végét. Ehelyett növelhetik a belépési küszöböt, és csökkenthetik a piacon működő szereplők számát. Ez pedig befolyásolhatja az iparág fókuszát, és megváltoztathatja a vállalatok és kereskedők közötti hatalmi egyensúlyt.
A prop-kereskedési iparág jövője összetettebb, formalizáltabb és adatvezéreltebbnek tűnik. A kifizetési modellek változásai és lehetséges módosítások a fókuszt a rövid távú teljesítményről a rendszerrel való hosszú távú megfelelőségre helyezik át. A kereskedő már nem csupán a tranzakció végrehajtója, hanem egy nagyobb kockázatkezelési mechanizmus részévé válik. Egyesek számára ez a szabadság korlátozását jelenti, másoknak nagyobb kiszámíthatóságot. Bármilyen értékeléstől függetlenül a változás iránya egyértelműnek tűnik: a pro-kereskedés a professzionalizáció és a szabványosítás felé halad. Akik értik ezt az evolúciót és alkalmazkodnak hozzáállásukhoz, lehetőséget kapnak arra, hogy beilleszkedjenek az új ökoszisztémába. Mások ragaszkodnak olyan narratívákhoz, amelyek egyre kevésbé egyeznek a következő évek valóságával.